Ismét hatalmas a lemaradásom,de annyi minden történik velem mostanában,hogy nem igazán tudok lépést tartani a blogolással.Mióta nem írtam nektek rengeteg minden történt velünk,többek között betöltöttem a másfél évemet,ami valljuk be nem kis dolog.Sajnos rossz dolog is történt,mert az egyetlen drága kutyámat,Tiliát meg kellett műteni és majdnem elveszítettük de míg valaki szívrohamot kapna azóta egészséges és vidáman hajkurássza a szomszéd cicáit.A legfontosabb esemény viszont az,hogy végre megismertem Gergő barátomat.Hát gyerekek,fantasztikus kiscsávó.Fiatalkori önmagamra emlékeztet így még szép,hogy nagyon kijövünk egymással.Sajnos még kell várjak egy kicsit míg megnő,és tud majd ő is járni de már most nagyon szívesen eljátszottam vele.Hintáztattam,simogattam,az autóimat is odaadtam neki,mondjuk kicsit rosszul esett,hogy nem vette el tőlem,de a szülők megnyugtattak csak azért nem mert még túl pici.Na de nem is rabolom az időt,beszéljenek helyettem inkább a képek.
Fürcsiztünk is anyáékkal,és nem beleborítottak a vízbe?!
Istenem, a képeket nézve olyan déjzsááávúhh érzésem támadt :)))
VálaszTörlésIsteniek a képek!
Puuuusssz !!!